A kémia prezentációnk

A kémia prezentációnk a redoxireakciókról (Google Dokumentumok) itt található.

Egyszerű gépek: vázlat

Itt látható a vázlat, amely alapján a fizika prezentációt elkészítettük.


Projektvázlat
Egyszerű gépek

•    Kun Dániel: Bevezetés az egyszerű gépekbe
◦    Mi is az az egyszerű gép?
◦    Mire jó egy egyszerű gép?
◦    Melyek a legismertebb egyszerű gépek?
◦    Mik a legfőbb jellemzőik?
◦    Alapfogalmak (erő, súlyerő, módosítás, áttétel, erőkar, teherkar)

•    Kántor Dezső: Csiga és csigasor
◦    Mi az a csiga? Milyen részekből áll?
◦    Mire használják a csigát a mindennapokban?
◦    Álló csiga
◦    Mozgó csigasorba
◦    Egyszerű csiga
◦    Arkhimédészi csigasor
◦    Differenciális csigasor

•    Mézes Tamás: Emelő és hengerkerék
◦    Mi az az emelő? Milyen részekből áll?
◦    Mire használjuk az emelőt?
◦    Mi az a hengerkerék? Milyen részekből áll?
◦    Mire használjuk a hengerkereket?

•    Makács István: Lejtő és emelkedő
◦    Mi az a lejtő?
◦    Mi a lejtő története?
◦    Miért hasznos a lejtő?
◦    Milyen más egyszerű gépek vezethetőek vissza a lejtőre?
◦    Mi az az emelkedő?
◦    Miért hasznos az emelkedő?

•    Gremsperger Márton: Csavar és ék
◦    Mi az a csavar?
◦    Mire használjuk a csavart?
◦    Mi az az ék?
◦    Mire használjuk az éket?

Redoxireakciók: vázlat

Itt látható a vázlat, amely alapján a kémiaprezentációt elkészítettük (és előadtuk).


Projektvázlat
Redoxireakciók

•    Mézes Tamás: Bevezetés a redoxireakciókba
◦    A redoxifolyamat fogalma a régi és az új definíció szerint
◦    Elektronátadással járó reakciók
◦    Oxidációs szám és jelentése
◦    Oxidálódás-redukálószer
◦    Redukálódás-oxidálószer

•    Kántor Dezső: Redukció
◦    A redukció fogalma a régi és az új definíció szerint
◦    A redukció folyamata
◦    Gyakorlati felhasználásai, példák

•    Makács István: Oxidáció
◦    Az oxidáció fogalma a régi és az új definíció szerint
◦    Az oxidáció folyamata, körülményei
◦    Gyakorlati felhasználásai, példák
◦    Az oxidációs szám definíciója

•    Gremsperger Márton: Oxidáló- és redukálószerek

•    Kun Dániel: Egyesülés, bomlás, helyettesítés
◦    Az egyesülés fogalma, példa
◦    A bomlás fogalma, példa
◦    A helyettesítés fogalma, példa
◦    A redoxifolyamat egyenletének felírási szabályai

Változások a blogon

Az előadásaink közeledtével egyre több időt fordítunk a az elméleti rész tanulására, a kísérletek tervezgetésére, illetve a blog szépítgetésére. Nemrég például egységes formázást kaptak a bejegyzések, valamint olyan sorrendbe állítottam őket, amilyenben a prezentációkban is szerepelni fognak. Az oldalsávba elhelyeztem a fontos információkat, illetve itt lehet könnyen váltani a fizikai és kémiai témájú bejegyzések között is (a fizikás írások fizika, a kémiások pedig értelemszerűen a kémia címke alatt futnak; a blogot magát érintő posztok blog címkével vannak ellátva).
Mivel a csapat megszavazta a korábbi, minimalista dizájn leváltását, így a kinézet is változik (a fejléc Kun Dániel munkája), azonban a fő szempont továbbra is az olvashatóság és az egyszerűség is marad, ahogyan az előadásunknál is a minél nagyobb érthetőségre fogunk törekedni.

Az ék

Egyszerű gépek

Ék

Az ék egyike az egyszerű gépeknek két, többnyire szimmetrikusan összeillesztett lejtőből származtatható. Az ék igen régi eszköz, használata a messze történelem előtti időkben kezdődött.

Az éket igen széleskörűen használják:

• Az első kőszerszámok nagy részénél is az ékhatást használták ki.
• Kőbányászatban nagy kőtömbök leválasztására használatos.
• Tulajdonképpen minden kés, fejsze, balta – ék. Favágók nagy fatörzsek hasítására is éket használnak.
• A szög, ácskapocs szintén ék.
• A régi rusztikus bútorok, kocsik, faépületek kötőeleme igen gyakran a fa-ék.
• Gépelemként gyakran használják, mivel egyszerűbb technológiával is pontosan gyártható.
• Gépállványok magasságának pontos beállítására gyakran két összefordított éket használnak.
• Gőzgépek dugattyúrúdjainak összekötése.
• Tárcsák felerősítése tengelyekre (orros ék, tangenciális ék).

Írta: Gremsperger Márton