Egyszerű gépek: vázlat

Itt látható a vázlat, amely alapján a fizika prezentációt elkészítettük.


Projektvázlat
Egyszerű gépek

•    Kun Dániel: Bevezetés az egyszerű gépekbe
◦    Mi is az az egyszerű gép?
◦    Mire jó egy egyszerű gép?
◦    Melyek a legismertebb egyszerű gépek?
◦    Mik a legfőbb jellemzőik?
◦    Alapfogalmak (erő, súlyerő, módosítás, áttétel, erőkar, teherkar)

•    Kántor Dezső: Csiga és csigasor
◦    Mi az a csiga? Milyen részekből áll?
◦    Mire használják a csigát a mindennapokban?
◦    Álló csiga
◦    Mozgó csigasorba
◦    Egyszerű csiga
◦    Arkhimédészi csigasor
◦    Differenciális csigasor

•    Mézes Tamás: Emelő és hengerkerék
◦    Mi az az emelő? Milyen részekből áll?
◦    Mire használjuk az emelőt?
◦    Mi az a hengerkerék? Milyen részekből áll?
◦    Mire használjuk a hengerkereket?

•    Makács István: Lejtő és emelkedő
◦    Mi az a lejtő?
◦    Mi a lejtő története?
◦    Miért hasznos a lejtő?
◦    Milyen más egyszerű gépek vezethetőek vissza a lejtőre?
◦    Mi az az emelkedő?
◦    Miért hasznos az emelkedő?

•    Gremsperger Márton: Csavar és ék
◦    Mi az a csavar?
◦    Mire használjuk a csavart?
◦    Mi az az ék?
◦    Mire használjuk az éket?

Redoxireakciók: vázlat

Itt látható a vázlat, amely alapján a kémiaprezentációt elkészítettük (és előadtuk).


Projektvázlat
Redoxireakciók

•    Mézes Tamás: Bevezetés a redoxireakciókba
◦    A redoxifolyamat fogalma a régi és az új definíció szerint
◦    Elektronátadással járó reakciók
◦    Oxidációs szám és jelentése
◦    Oxidálódás-redukálószer
◦    Redukálódás-oxidálószer

•    Kántor Dezső: Redukció
◦    A redukció fogalma a régi és az új definíció szerint
◦    A redukció folyamata
◦    Gyakorlati felhasználásai, példák

•    Makács István: Oxidáció
◦    Az oxidáció fogalma a régi és az új definíció szerint
◦    Az oxidáció folyamata, körülményei
◦    Gyakorlati felhasználásai, példák
◦    Az oxidációs szám definíciója

•    Gremsperger Márton: Oxidáló- és redukálószerek

•    Kun Dániel: Egyesülés, bomlás, helyettesítés
◦    Az egyesülés fogalma, példa
◦    A bomlás fogalma, példa
◦    A helyettesítés fogalma, példa
◦    A redoxifolyamat egyenletének felírási szabályai

Változások a blogon

Az előadásaink közeledtével egyre több időt fordítunk a az elméleti rész tanulására, a kísérletek tervezgetésére, illetve a blog szépítgetésére. Nemrég például egységes formázást kaptak a bejegyzések, valamint olyan sorrendbe állítottam őket, amilyenben a prezentációkban is szerepelni fognak. Az oldalsávba elhelyeztem a fontos információkat, illetve itt lehet könnyen váltani a fizikai és kémiai témájú bejegyzések között is (a fizikás írások fizika, a kémiások pedig értelemszerűen a kémia címke alatt futnak; a blogot magát érintő posztok blog címkével vannak ellátva).
Mivel a csapat megszavazta a korábbi, minimalista dizájn leváltását, így a kinézet is változik (a fejléc Kun Dániel munkája), azonban a fő szempont továbbra is az olvashatóság és az egyszerűség is marad, ahogyan az előadásunknál is a minél nagyobb érthetőségre fogunk törekedni.

Az ék

Egyszerű gépek

Ék

Az ék egyike az egyszerű gépeknek két, többnyire szimmetrikusan összeillesztett lejtőből származtatható. Az ék igen régi eszköz, használata a messze történelem előtti időkben kezdődött.

Az éket igen széleskörűen használják:

• Az első kőszerszámok nagy részénél is az ékhatást használták ki.
• Kőbányászatban nagy kőtömbök leválasztására használatos.
• Tulajdonképpen minden kés, fejsze, balta – ék. Favágók nagy fatörzsek hasítására is éket használnak.
• A szög, ácskapocs szintén ék.
• A régi rusztikus bútorok, kocsik, faépületek kötőeleme igen gyakran a fa-ék.
• Gépelemként gyakran használják, mivel egyszerűbb technológiával is pontosan gyártható.
• Gépállványok magasságának pontos beállítására gyakran két összefordított éket használnak.
• Gőzgépek dugattyúrúdjainak összekötése.
• Tárcsák felerősítése tengelyekre (orros ék, tangenciális ék).

Írta: Gremsperger Márton

A csavar

Egyszerű gépek

Csavar

A csavar egyike az egyszerű gépeknek. Csavarokat gépek működtetésére, erő sokszorozásra és kötőelemként használják. Csavarok csoportosításának szempontjai: alapanyaguk, szilárdságuk, a meneteik típusa, fejkialakításuk.

A csavarfejek kialakítása 

A csavarfej biztosítja a csavar tengelyirányú forgatását az össze- és a szétszereléshez. A csavarfejek különböző síklapokkal, hornyokkal vannak ellátva, annak érdekében, hogy a csavarkulcsokkal meg lehessen fogni és megfelelő nyomatékot lehessen kifejteni.

Csavarfej-típusok:

§  Hatlapfejű csavarok

§  Hengeresfejű belső kulcsnyílású csavarok

§  Fej nélküli csavarok

§  Süllyesztettfejű csavarok

§  D-fejű csavarok

Hatlapfejű csavar 

A legelterjedtebb és legolcsóbb csavartípus. Jellemzője, hogy a csavarfejhez kívülről kell hozzáférni, ezért alapvetően olyan helyeken alkalmazzák, ahol erre lehetőség van. Szinte minden kivitel kapható, így például facsavar, lemezcsavar, metrikus és collos kivitelű (anyás) változatok és sok más. A szereléséhez villáskulcs, csillagkulcs, dugókulcs használható. Létezik tövig- (MSZ 2363, DIN 933, EN 4014) és részmenetes (MSZ 2360, DIN 931, EN 4017) változat, illetve peremes (DIN 6921) és recézett peremű változat is.

Hengeresfejű belső kulcsnyílású típus

Elsősorban szűk, nehezen hozzáférhető helyeken alkalmazzák, mert szerelésnél nem kell kívülről hozzáférni a fejhez, például gépekben, járművekben, motorburkolatok összeszerelésénél. Szereléshez "L" alakú, csavarhúzó formájú, illetve apró behajtószerszámok, ún. bitek használhatók. Létezik tövig- és részmenetes változatuk. A belső kulcsnyílás alakja szerint számos típus létezik: hatszögű belső kulcsnyílás, TORX kulcsnyílás (a szerszám és a kulcs találkozása nem a hatszög sarokpontjainál, hanem teljes lapokon valósul meg). A hengeresfejű belső kulcsnyílású csavar szabványszáma DIN 912. Az alacsonyfejű, belső kulcsnyílású DIN 6912. Az alacsonyfejű, kis kulcsnyílású DIN 7984 típusok. A belső kulcsnyílású csavarok nagyszilárdságú acélból készülnek. Az eddig felsorolt csavarok általában speciális csavargyártó gépeken készülnek, ma általában forgácsolás nélküli megmunkálással.

Fej nélküli csavarok 

Ilyenek elsősorban a menetes rudak, amelyek 1, 2 és 3 méteres csavarszárak, fej nélkül, valamint a tőcsavarok (ászokcsavarok) és a csővezetéki karimák kötéséhez használatos szegcsavarok. A szereléshez, csakúgy, mint az eddig felsorolt csavartípusok esetén, alátéteket és anyákat alkalmaznak. A különbség az, hogy a menetes rúd fejét valamivel helyettesíteni kell ahhoz, hogy a másik végére ráhajtott anyával és alátéttel valamit szorosan rögzíteni tudjunk. A fejet legegyszerűbben egy alátéttel és anyával pótolhatjuk, de megoldás lehet az is, ha a falba, vagy a betonba megfelelően beépített, vagy beragasztott acél foglalatba, ún. dübelbe hajtjuk bele a menetesrúd darabot, mielőtt valamit rögzíteni szeretnénk vele, két egymásnak feszített anyával.

A fejnélküli csavarok egy másik fajtája a hernyócsavar. Többféle kivitelben létezik: a lapos (DIN 913), a kúpos (DIN 914), a csapos (DIN 915) és a kráteres (DIN 916), illetve készülnek egyenes horonnyal és belső kulcsnyílással is. A hernyócsavarokat általában valamilyen mozgatható alkatrész pozicionálására használják, például az ajtókilincs párok rögzítésére.

Süllyesztettfejű és D-fejű csavarok 

Süllyesztettfejű csavarokat ott használnak, ahol a csavarfejnek nem szabad egy sík felületből kiállnia, míg a D fejű csavarokat ott, ahol a csavarfejnek teljesen fel kell feküdnie a sík felületre. Ezen csavarokból létezik egyeneshornyú, kereszthornyos (például Phillips és Pozidrive) és belsőkulcsnyílású változat is.

Egyéb csavarváltozatok 

Szemes, gyűrűs, kapupánt-, mosdórögzítő csavarok, különböző biztonsági csavarok.

Anyagminőség 

A csavarok anyag, anyagminőségek szerinti csoportosítása:

§  vas

§  edzett acél

§  rozsdamentes acél (A2)

§  saválló acél (A4)

§  sárgaréz

§  alumínium

§  vegyileg ellenálló műanyag (PA)

Írta: Gremsperger Márton